főoldal Főoldal Kapcsolat Kapcsolat Gyakran ismételt kérdésekGYIK
Amit egy rendezvényszervezőnek a farsangról tudni illik

Egy jó rendezvényszervező munkája nem csak szervezési és lebonyolítási elemekből tevődik össze, hanem sok olyan háttér információval is rendelkeznie kell, amelyre nem is gondolnánk.

Például egy farsangi bál megszervezésekor - melyből egy báli szezon alatt jó néhány híres neves  lebonyolításra kerül - nem árt ha ismerjük a farsang eredetét, a régvolt és a jelenlegi farsangi szokásokat. Ha nem rendelkezünk megfelelő tájékozottsággal ne restelljük felütni a szakkönyvek idevonatkozó oldalait, vagy a megfelelő kulcsszavakat beütni internetes keresőnkbe.
Így sok olyan ismerethez jutunk, amit munkákba, rendezvényünkbe beépíthetünk. Például egy régen volt, szokás felelevenítésével kibontakozhat egy témaparty vagy egy stílusos dekoráció koncepciója, mely rendezvényünk sikerét alapvetően meghatározhatja. Arról nem is beszélve, hogy a századelő társasági élete, rendezvényszervezési szokásai napjaink emberei számára is tanulsággal szolgálhatnak.Ha most, a farsangi időszakban kíváncsi arra, hogy miért hívjuk a farsangot farsangnak, honnan ered a karnevál elnevezése, és egyáltalán mi köze a kettőnek egymáshoz, akkor feltétlenül olvassa el a következő sorokat!

A carneval szó eredete.

A carneval szó a carne=hús szóból vezethető le, hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. Eredetileg maga a fogalom húshagyó keddet jelölte. A "carne vale" jelentése: ég veled hús. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjt-megelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, csirke) fogyott különböző ínycsiklandó étel formájában.
A farsang szó eredete

A Magyarországon közismert farsang elnevezés a bajor-osztrák Fasching szóból ered. Ez a fogalom -akárcsak a karnevál- a középkorban a böjttel függött össze, a böjt napját megelőző éjszaka elnevezése volt. Ezt jól mutatja a Fasching irodalmi formája, a Fastnacht (Fasten=Böjtölés; Nacht=Éjjel). Az idők folyamán a fogalom már a böjti napokat megelőző egész időszak jelölésére szolgált.

A velencei karnevál

Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt, olyan kivételes időszak, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön nőtt az izgalom. A farsangot a városközpontban, szabad ég alatt rendezték. Velencében a Szent Márk téren. A velencei karnevál hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket. Tulajdonképpen nem volt éles határ a színészek és a nézők között, hiszen a bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A velencei karneváli maszkok egyébként nagyon népszerűek voltak Európa többi országában is. Magyarországra Mátyás király korában Olaszországból hozatták az álarcokat, és ruhákat.

A bazeli karnevál

Bázel híres volt karneváljáról, de protestáns város lévén még ez a féktelen ünnep is sokkal puritánabb keretek között zajlott, mint máshol. A konzervatív svájciak elítélték a közönségességet és a paráznaságot, gúnyt inkább a politikából, és a bázeli furcsa tájszólásból űztek ezeken a nagy városi ünnepeken. visszafogott magatartás ellenére is előfordult olyan eset, amikor az indulatok elszabadultak. 1376-ban a bázeli karneválkor tört ki az uralkodó osztrákok elleni felkelés. Álarcosok hatoltak be a bázeli székesegyházba és a városi tanács csarnokaiba, arra kényszerítve a kormányt, hogy törvényeit tovább demokratizálja. A bázeli karneválokon a farsangi időszakra jellemző játékok egészen modern formáját alakították ki. Egy bizottság (zsűri) előtt kellett bemutatkozniuk az egymással ve-télkedő csoportoknak (cliqueknek), akik teljesítményüktől függően pénzjutalomban részesülhettek.

Farsangi ételek

Hogy valójában mit is fogyasztottak a régi farsangi lakomákon, hogy voltak-e kizárólag erre az ünnepre készített ételek - sajnos nem sok ismeret áll rendelkezésünkre. Az biztos, hogy sokat és sokfélét ettek, hiszen a sok-sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték. Az is biztos, hogy a farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. A Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt. Ismert a szalagos változata, ez az eredeti farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, a forgácsfánk, más néven csöröge, és a cseh fánk, más néven talkedli vagy kőttes fánk, csak hogy néhányat említsünk. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, mely a Bács megyei Topolyán akkor hozott szerencsét, ha jól nyúlt.

A farsangi bál

A bál lényegében társas táncmulatságot jelent, a középkorban jött divatba, de a kor szigorú erkölcsei miatt csak igen lassan. Az első bált 1385-ben VI. Károly és Bajor Gizella menyegzőjének alkalmából rendeztek. Mai formájában a bál XIV. Lajos uralkodása alatt terjedt el és hamarosan egész Európa táncra perdült. Kezdetben az uralkodó joga az udvari bálok rendezése. Az arisztokrácia 1715-ben Párizsban tartotta az első, operában rendezett bált, amelyre a gazdag polgárok is megszerezték a névre szóló és társadalmi rangot jelentő meghívójukat. Széles körben elterjedt szórakozási formává a 19. században vált a bálozás.

A bál menete:

A báli meghívókat a XIX. század közepén még személyesen adták át, mely kötelességet a századfordulón a hordárra, majd a postásra bízták. A bálra érkező izgatott leányokat és az őket "gardírozó" mamákat, papákat a rendező ifjak fogadták, akik tisztességük jeleként egy szalagok-ból, színes papírból készült jelvényt, cotillont viseltek. A fiatalurak a helyükre kísérték a családot, a leányoknak átadtak egy övükbe akasztható noteszt kis ceruzával, melynek formája, díszítése gyakran utalt a bál jellegére: jogászbálon például törvénykönyv, technikusbálon vonalzó stb. Ez volt a táncrend, amelybe azt jegyezték fel a leányok, hogy az egymás után következő táncokat melyik udvarlójuknak ígérték. Jaj volt annak, aki nem tartotta be a sorrendet, arról nem is beszélve, hogy másnap a két lovagnak párbajoznia illett egymással. Természetesen lekérés sem létezett. Az is gyanús volt, ha valaki több táncot is ugyanazzal a fiúval járt - ez csak a gyűrűs vőlegény előjoga volt. Arról viszont a rendezők kötelessége volt gondoskodni, hogy a csúnyácskábbak se áruljanak petrezselymet. A bálok sikerének fokmérője az volt, hogy a nyitótáncot - a palotást, esetleg nyugati szokás szerint francia négyest - hány pár járta: 200 párnál kevesebb már bukásnak számított. Ugyancsak fontos volt, hogy a befejező szupécsárdást hányszor újrázták. Legalább háromszor kellett, de ha ötször, hatszor, sőt hajnalig ismételgették, a rendezők megnyugodhattak - a bál igazán nagy sikerű volt.
Forrás: vatel.hu

 



Sikeres rendezvény lépé...
Rendezvényszervezés: a ...

Avagy mikor tekinthetünk sikeresnek egy rendezvényt?

Rendezvényt szervezni mindenki tud. Jól, kevésbé jól, vagy éppenséggel nagyon rosszul, ez az általános vélemény, ha a témáról beszélget az ember.

Definíció és feladatok

Első lépésként meg kellene fogalmaznunk, mit értünk rendezvény alatt?

Rendezvényszervezés vag...
Főkategória
Alkategória
Megye
Város

Már
694
cégtől kérhet
ajánlatkérést!


Szeretne megjelenni? Nyisson Online Irodát!  |   Impresszum  |  Online Iroda belépés  |
Esküvő  |  Lakodalom  |  Rendezvény  |  Rendezvényszervező  |  Rendezvényszervezés  |  Étterem  |  Cukrászda  |  Szálloda  |
Rendezvenyhajó  |  Konferenciaterem  |  Fotós  |  Videós  |  Színpad  |  Vetítés  |  Fénytechnika  |  Hangtechnika  |  Esküvői torta  |
Menyasszonyi ruha  |  Autóbérlés  |  Limuzin  |  Hintó  |  Rendezvénysátor  |  Meghívó  |  Party Szerviz  |  Eszközkölcsönzés  |
Catering  |  Fellépő  |  Vőfély  |  Zenekar  |  Esküvői dekoráció  |  Virág  |  Menyasszonyi csokor  |  Léggömb  |  Tűzijáték  |
Honlapkészítés garanciával  |  Lakóautó bérlés
A megszervezem.hu üzemeltetője a Internet Stratégia Kft. @ Minden jog fenntartva